Einstein csodálatos éve - 1905 - folyamán a fizika örökre megváltozott. Öt nagyszerű cikkében, melyek a világ legnagyobb fizikusává emelték, Einstein tizenkét hónap alatt jó néhány féltve őrzött tudományos hittételt söpört el. A könyvben szereplő cikkek, többek között:
- A mozgó testek elektrodinamikájáról
- Függ-e a test tehetetlensége energiatartalmától?
- A molekulák méretének új meghatározása
A XX. században fizikai világképünk két forradalmi átalakulását volt szerencsénk figyelemmel kísérni. Az évek során az első forradalmat a relativitáselmélet szóval határoltuk korul, a másodikat pedig a kvantumelmélet kifejezéssel illettük. Különösen figyelemre meltó, hogy egyazon fizikus - Albert Einstein - olyan melyen belelátott a Termeszet működésébe, hogy mindkét forradalom alapját megvetette egyetlen esztendőben, 1905-ben - írja Roger Penrose a könyv előszavában.
A természettudományos gondolatokat a legtöbbször másod-, harmadkézből ismerjük - ismeretterjesztő munkákból, tankönyvekből. Irodalmi remekművek kapcsán ez elképzelhetetlen volna, ám a humán és a reál műveltséget nagyon más mércével mérjük (amint Esterházy Péter írja: nálunk a nem humán műveletlenséget, tahóságot igen helytelenül nem tekintjük tahóságnak).
A cikkek megjelenésének századik évfordulója alkalmából meghirdetett fizika évének ünneplése azonban nem lehetne teljes egy olyan könyv nélkül, amely nemcsak bemutatja és elemzi a dolgozatokat, hanem közre is adja őket - csorbítatlanul, magyar fordításban. A dolgozatokhoz korunk egyik vezető Einstein-kutatója, a Bostoni Egyetem Einstein Tanulmányok Központjának igazgatója, John Stachel írt bevezető elemzéseket - melyek közérthető módon ismertetik a cikkek tudománytörténeti kontextusát, jelentőségét és kihatását a fizika XX. századi fejlődésére.