Az Európai Unió területén egyedül Magyarország használhatja a pálinka nevet. Az is előírás, hogy „pálinkának csak az a gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett nemes és vad gyümölcsből, szőlőtörkölyből, illetve aszúszőlőtörkölyből készítenek, és amelynek cefrézését, lepárlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végzik. A cefre készítése során semmiféle cukor nem használható, ugyanígy a pálinkába aroma vagy cukor sem tehető.
A pálinkához nem adható tömény vagy hígított alkohol, és nem lehet ízesíteni, színezni.”
Aki pálinkát szeretne főzni, annak a jogszabályok ismeretén (könyvünk 6. fejezete) kívül azzal is tisztában kell lennie, mely gyümölcsök a legalkalmasabbak erre a célra (2. fejezet). A házi pálinka jó minőségének egyik meghatározó eleme a szakszerű cefrekészítés (3. fejezet).
Házi pálinkát főzhetünk otthon is, és főzethetjük bérszeszfőzdében is. A házi pálinkafőzés módszerét, eszközeit mutatja be könyvünk 4. fejezete. Hogy milyen pohárból, milyen hőmérsékleten igyuk ezt a hungarikumot, hogyan adjuk meg a kellő tiszteletet a gyümölcs termesztőjének, az ital készítőjének, vagyis mindannak, ami egy kortynyi pálinkában ölt testet, arról az 5. fejezet szól.