Ez a kötet a magyar juhfajtákat – a rackát, a cigáját, a gyimesi rackát és a ciktát – mutatja be, a fajták eredete, története, külleme, tartásmódja, viselkedése, genetikája ismertetésével.
E juhfajták fenntartása nemcsak a géntartalékok megőrzése, hanem állattenyésztésünk kultúrtörténete szempontjából is fontos.
A felsorolás élén álló hortobágyi racka pödrött szarvával, nemes megjelenésével is kitűnik a többi juhfajta közül.
A gyimesi racka várhatóan nagy szerepet kap a jövőben az extenzív juhászatokban és a biohústermelésben.
A cigája hármas hasznosítású fajta, kitűnően alkalmazkodott hazánk földrajzi és éghajlati viszonyaihoz.
A ciktát eredetileg német telepesek hozták magukkal a török hódoltság utáni időkben, és a mai napig fennmaradt, ha kis létszámban is.